Új év, régi álmok: Szotyori Nagy Kristóffal, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnökével beszélgettünk a szakág utóbbi években megfigyelhető dinamikus fejlődőséről, a küszöbön álló tisztújításról, valamint sokak régi vágyáról, az olimpiai részvétel realitásáról.
Legnépszerűbb és legnépesebb szakágunkban jelentős változás és fejlődés zajlott le az elmúlt tíz évben. Minek köszönhető mindez?
Díjugratósportunk az elmúlt több mint egy évtizedben jelentős mennyiségi és minőségi változáson ment át. Induljunk ki az objektív adatokból: folyamatosan emelkedik a regisztrált lovasok és a bejelentett lovak száma, ami a versenyeken a startok számában is megmutatkozik. Az elmúlt évtizedben, de főleg az elmúlt négy évben azt látni, hogy sokkal többen szállnak nyeregbe nap mint nap, ami magával hozza, hogy többen szeretnének bekapcsolódni a versenyzésbe is. Ezt az igényt a szakbizottság a versenynaptáron keresztül a versenyhelyszínekkel összefogva igyekszik kielégíteni.
Ma minden lehetőség adott, hogy egy magyar díjugrató az év tizenkét hónapjában versenyezni tudjon. Nemcsak a versenyek száma nőt az igényekkel egyenes arányban, hanem a lovasokat kiszolgáló lovardák és versenyhelyszínek színvonala is. A minőségileg megfelelő lovardák telt házzal működnek, az elmúlt évtizedben nagyon sok helyen világszínvonalú talaj váltotta a régit, egyéb infrastrukturális beruházások mellett.
Ehhez a fejlődéshez, a népszerűsítéshez hozzájárult a szabadidőlovasok rendszerbe helyezése, a szabadidős szakág megteremtése és az utánpótláslovasok tudatos képzése?
Mindenképpen. A szabadidős szakág életre hívásával bekapcsolódott a díjugratósport életébe ez a jelentős létszámú kör, akik eddig szinte elveszve léteztek a lovasvilágban. Ezzel az integrációval és rendszerrel átlátható módon kaptak lehetőséget a szabadidős lovasok, tiszta és legális versenyzési rendszert alakítottunk ki számukra.
A szakemberképzésre is komoly hangsúlyt fektet a szakág. Mi a véleményed az edzők és a bírók továbbképzési rendszeréről?
Korszerű tudással és megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek nélkül nem lehet színvonalas sportot építeni. A versenybírók és a stewardok legfontosabb feladata a szabályok betartatása, ennek érdekében naprakész tudással kell rendelkezniük, amit a gyakorlatban is alkalmazni tudnak. A versenybírók, pályaépítők, stílusbírók és stewardok szerepeltetése, továbbképzése kiemelt feladat díjugrató szakágunk életében. Célunk az elhivatott, tehetséges új szakemberek bevonása és megtartása, akik sportunkért télen-nyáron, hidegben és melegben, áldozatot vállalva végzik a munkájukat. Olyan képzést kell nyújtani számukra, hogy megszerzett tudásuk legjavát tudják nyújtani a versenyeken és a legnehezebb pillanatokban.
A másik fontos terület az edzők képzése. Felkészült, jó edzők nélkül nem képzelhető el sportunk folyamatos fejlődése. Bevezettük a többszintű edzői regisztrációs vizsgát, amely méltó helyszínre talált a Kaposvári Lovasakadémián. Elengedhetetlen, hogy sportunkban csak olyan szakemberek tudjanak oktatni és utánpótlást nevelni, akik megfelelő szakmai – elméleti és gyakorlati – tudással rendelkeznek, és birtokában vannak a sportág módszertani specifikumának is. Ebben a folyamatban a díjugrató szakág partnere a Magyar Lovassport Szövetség edzői és oktatási bizottsága. Örömmel mondhatom, hogy ez ma már kiforrott, mindenki által megismert és teljesen elfogadott rendszer.
A nemzetközi versenyek száma és színvonala örvendetesen emelkedik. A kiemelt versenyhelyszíneken a nemzeti versenyek iránt óriási az érdeklődés, egy-egy versenyhétvégén több mint 600 startot bonyolítanak le a szervezők.
A helyszínek, a versenyzési szokások szintén óriási átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtizedben. Megszűnt a falu focipályáján vagy a település mellett fekvő vásártéren történő versenyzés, leáldozóban vannak a kisebb lovardák egynapos versenyei is. A mai modern világban olyan talajtechnikai eljárások születtek, amelyek a lehető legjobban kímélik a lovak lábát. Ilyen korszerű talajjal profi versenypályák épültek Magyarországon, lehetővé téve a versenyzést szinte egész évben, időjárástól függetlenül.
Tíz olyan helyszín található hazánkban, ahol megfelelő talajú melegítő- és versenypálya, modern akadálypark és igényes infrastruktúra segíti a minőségi versenyrendezést. Ezt kiegészíti a nagy kijelző, kivetítő, online televíziós közvetítés.
A versenyhelyszínek a nehéz helyzetben is bizonyítottak. A koronavírus-járvány első szakaszát követően, a márciusi és áprilisi leállás után jól bírták a többletterhelést, és az év végére elmondhattuk, hogy utolértük magunkat, több mint ötvenezer startot bonyolítottak le.
A nemzetközi versenyek rendezésében is óriásit fejlődtünk. A nyári CSIO-versenyünk szinte minden évben a naptárunk gerincét adja. Ez a verseny rendszerint komoly lovakat és lovasokat hoz el hazánkba, akiktől tanulni lehet, kell, és akiket a nemzeti válogatottunk lovasai meg is tudtak előzni, mindenki nagy örömére. Ezek a nagy versenyek, döntők, vagy akár olimpiai kvótaszerző versenyek komoly lehetőséget ígérnek
A fővárosunk központjában fekvő felújított Nemzeti Lovarda elsőrangú helyszín, már négy éve szolgálja sportunkat, és kitűnő képet mutat a nemzetközi lovasvilágnak. A Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke és tisztségviselői is elégedetten nyilatkoztak a nálunk töltött versenynapok után. Szilvásvárad adott otthont a háromcsillagos Masters-versenynek, Bábolna pedig világkupa-fordulót rendezett 2021-ben, ahol közel húsz nemzet lovasai versengtek. Ezek mellet számtalan helyszín bizonyított az elmúlt években: Kiskunhalas, Diósgyőr, Hortobágy, Balatonvilágos, Kaposvár, Kecskemét, Mezőhegyes és Tamási is rendezett nemzetközi vagy nemzeti versenyt mindenki megelégedésére.
A ciklus végéhez közeledünk, a szakbizottság elmúlt négy évi munkáját hogyan értékeled?
A díjugrató szakág elnökségének összetétele két-három ciklus óta szinte változatlan, ami példaértékű. Számomra ez azt jelenti, hogy a lovasok érdekeit szem előtt tartva, jól és hatékonyan működik. Törekvéseinkkel a szereplők is egyetértenek, amit a felhatalmazásukkal támasztanak alá. Rend és nyugalom van az elnökségben, egyben van, mindenki végzi a munkáját a maga területén. Senki sem mondott le, nem tűnt el, mint ahogyan ez a korábbi évtizedekben és más szakágaknál sajnos gyakran előfordult. Minden tag úgy vállalta el feladatát, hogy kitart szeretett sportága mellett, és tisztességgel végzi a munkáját a ciklus utolsó napjáig. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy 2022. január 22-én, a Nemzeti Lovardában megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésen is egyben maradhasson az aktuális elnökség, hiszen ez garantálja a sportág további fejlődését.
Mire vagy a legbüszkébb az eltelt periódusban?
Arra, hogy a díjugratósportunk nem egy elsorvadt kis közösség, amely a veszekedésektől hangos. Sportágunk szárnyal felfelé, egyre többen űzik ezt a sportot és egyre komolyabb nemzetközi eredményekre lehetünk méltán büszkék. Fiatal lovas válogatottunk húsz csapatból a hetedik helyet szerezte meg a korosztályos Eb-n, csapatunk minden lovasa a mezőny első felében végzett. Weinhardt Virág és ifj. Szuhai Gyula gyermek Európa-bajnok lett, és ifjúsági olimpián is részt vett Magyarország.
Nyugat-európai szintre szeretnénk eljutni, és cél, hogy a díjugratás az egyik legnépszerűbb egyéni sportág legyen. Nincs olyan rendezvény, baráti társaság, iskolai osztály, ahol ne lenne legalább egy lovas. A versenyrendszerünk ki tudja szolgálni az összes lovast, az országot lefedik a minőségi lovardák, mindenkinek és mindenhol lehetősége van a lovaglásra, a versenyzésre. A versenyrendszer és a bajnokságok lehetőséget nyújtanak és esélyt adnak mindenkinek arra, hogy megtalálja a boldogságát a sportban.
A helyszínek egymással jó értelemben konkurálva, egymásra licitálva rendezik meg versenyeiket. Céljuk a folyamatos fejlődés, és az, hogy a lovasok a javuló körülmények miatt őket válasszák. Ebben az egészséges harcban próbál az elnökség igazságos utat mutatni, a rendezők pedig az elmúlt években ebben partnerek voltak. Biztos vagyok benne, hogy azt a színvonalat, amelyet a modern díjugratás elvár, a jövőben is hozni tudják.
Hazai viszonylatban példa nélküli, hogy több mint tíz éve egy vadonatúj személygépkocsit nyer a díjugratás nemzeti bajnoka – ezzel is emelni kívánjuk a magyar bajnokság rangját.
Amire legbüszkébbek lehetünk, hogy jól működik ez a kimagasló méretű szakág. Sok embernek ad munkát, boldogságot, örömöt, és sok lónak ad lehetőséget a sportban való kipróbálásra, arra, hogy ismertté váljon.
Említetted, hogy a cél a szakbizottság egyben tartása. Mik a tervek, célkitűzések a következő ciklusra?
Folytatni szeretném a díjugratás népszerűsítését. Aktívabb kommunikációt építenék ki, hogy a médiában a lovassport és azon belül is a díjugratás még nagyobb teret kaphasson, ezáltal mindenki ismerje meg és tudjon róla. Most is van azért jó néhány felületünk, ami népszerűsíti sportunkat és tudósít a kimagasló eredményekről, érdekes pillanatokról a külvilág számára, de van hova fejlődni, még nagyon sok a tennivalónk.
Folytatni kell a magyar utánpótlásképzésben másfél évtizede elindított programot. Tovább kell menni azon az úton, hogy olyan fiatalok juthassanak a nemzetközi versenyekre és képviseljék nemzetünket a magyar címeres zakókban, akikre joggal büszkék lehetünk. Itt nemcsak az eredményre gondolok – az erkölcsi tartás, a sportszerűség, a sportemberi magatartás nagyon fontos hívószavak. Legyenek büszkék arra, hogy hazánkat képviselhetik nemzetközi szinten.
Magamról csak azt tudom mondani, hogy talán most vagyok a legjobb korban ahhoz, hogy a legtöbbet tudjam tenni a sportágunkért, sokat dolgozni a közös céljaink megvalósításának érdekében.
A legnépesebb szakág elnöke, versenyzője, edzője, lovardavezetője vagy. Közben a hátadon viszed a Nemzeti Vágta rendezvényt, 2021-ben pedig a négyesfogathajtó-Európa-bajnokság versenyigazgatói posztját is elláttad. Hogy fér bele ennyi minden az idődbe?
Piliscséven működtetjük a Prosper Lovasklubot, melynek főprofilja a díjugratás. Itt alakult ki az elmúlt 17 év alatt egy olyan csapat, amely igazi családi, baráti sportklubként éli napjait. Ahhoz, hogy a Magyar Lovassport Szövetségben szerepet tudjak vállalni, vezetni tudjam a díjugrató szakágat és kiemelt lovasrendezvények szervezésében tudjak közreműködni, ki kellett alakítanunk egy együttműködő csapatot, amivel jelenleg a Prosper Lovasklub rendelkezik. Nagyon szeretek versenyezni és az edzői munka is ugyanilyen fontos a számomra, ebben segítenek a kollégák és az üzlettársam, így szinte mindenütt jelen tudok lenni és átlátom a helyzeteket.
Ez az év különösen eredményes volt számomra, mert a magyar ranglistán a legjobbak környékén végeztem. A felnőtt champion cím mellett számtalan győzelem, nemzetközi versenyen való részvétel és az azokon szerzett értékes helyezések adnak motivációt a jövőre nézve.
Hogy látod a nemzeti válogatott és az utánpótlás helyzetét?
Az utánpótlás menedzselése mindig is szívügyem volt, hiszen ez az alapja az eredményes sportnak. A fiatalok teljesítménye magáért beszél. Európa-bajnoki címek, érmek, Nemzetek Díja-győzelmek, nagydíjsikerek bizonyítják azt, hogy jó úton jár ez a terület.
Az utánpótlás és az élsport mellett a díjugrató szakág elnöksége nagy hangsúlyt fektet az amatőr státuszú lovasokra, akik meghatározzák, és jelentős bázisát adják a sportnak. Az amatőrök világában többlépcsős versenyzési lehetőséget teremtettünk, hogy a „saját köreiken” belül tudjanak versenyezni és eredményekhez, sikerélményhez jussanak. Egyéni és csapatbajnokság, championátus, kiemelt díjazású megyei és regionális versenyek adnak lehetőséget nekik. Nagyon becsesek számunkra, hiszen a civil munkájuk mellett versenyeznek a szabadidejükben, és jelentős összeget áldoznak a lovaikra és a díjugratósportra.
A harmadik terület a profi szintű lovasok világa, akik a nemzeti rendszerünkben kiemelt szerepet játszanak. A szakvezetés úgy gondolja, a legfontosabb motiváció, ami a lovasokat és a tulajdonosokat is egyaránt érinti – a jó eredmények és az erkölcsi sikerek mellett – a pénzdíj. Ezért próbálunk a kiemelt versenyeken, GP fordulókon és bajnokságokon olyan mértékű támogatást adni, ami komoly motivációt jelent. A motiváció pedig záloga a sport fejlődésének.
A 2024-es párizsi olimpiáig bő két év van. Hallani komoly olimpiai tervekről, a szövetség elnöke már nyilatkozott a témában. Hol tartanak az előkészületek?
Felnőtt díjugratósportunk az elmúlt évtizedben a kelet-közép-európai régió egyik legjobbjává vált. Az igazi kitörés az olimpiai szereplés lenne, melyre nagyon régen, Göttler Vilmos révén volt példa 1992-ben, Barcelonában.
Jelen helyzetben és az érvényben lévő kvalifikációs rendszerben kitörési pontot önerőből nem látunk, éppen ezért próbáltunk segítséget kérni. Magyarország kormánya számára a sport kiemelkedő stratégiai ágazat mind a nagy világversenyek rendezése, mind a sportágak, versenyzők kiemelt támogatása tekintetében. Az olimpiai szereplés reményében megalkottuk a nemzeti lovassport és sportlótenyésztési programot, amelynek fő célja, hogy a felnőtt élsport olyan eredményeket érhessen el, amelyek az elmúlt évtizedben az anyagi források hiánya miatt nem voltak lehetségesek. A program és annak törekvései meghallgatásra találtak, és kiemelt támogatáshoz jutottak.
A pályázatot Paul Schockemöhle észak-németországi versenyistállója nyerte, akitől öt már kész, 160 centiméteren versenyző ló sportjogát vásároljuk meg az olimpiáig. Ezek mellett további tíz fiatalabb ló megvásárlását tervezzük, leginkább kancákat, akik utána a magyar sportolótenyésztésben is tovább tudnak bennünket segíteni.
A program megvalósítása megnyugvást adhat válogatott lovasaink számára, hogy a kimagasló képességű lovaikat meg tudják tartani és nem kerülnek értékesítésre. A támogatás garanciát ad a nyugodt munkára és talán arra, hogy olyan eredményeket érhessen el a magyar díjugratósport, amire korábbi nagy állami beavatkozásnál volt csak esélye. Ismert a történet, az 1936-os olimpia előtt Sellőt értékesíteni akarták, de a magyar kormányzó beavatkozásának eredményeképpen maradt Platthy József nyerge alatt, és Berlinben megnyerték az első és azóta is egyetlen lovas olimpiai érmünket. Díjlovaglásban az örökös magyar bajnokunk, Dallos Gyula által kiképzett Actiont is sikerült megvásárolni, így később a világ élvonalába kerülhetett, világbajnokságon hetedik helyezést, Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, és több olimpiára is minősült.
Vigyázó szemünket most Párizsra vetjük! Az elmúlt három olimpiai ciklusban nagyon közel jártunk a kvótaszerzéshez. A most életre hívott program és az ezzel járó támogatás segítségével el lehet jutni az olimpiára.
Forrá: Pegazus Magazin januári száma