A 2020. december 31-én elhunyt Tóth László a ritka lovas-„polihisztorok” – a „sokoldalú, jártas, tevékeny emberek” – egyike volt. Középiskolás korától lovagolt. Szakmakezdő agrármérnökként tenyésztő- és fogathajtó gyakorlati-jártasságát a poroszlói ménesben Toepler Istvántól tanulta. Sikerindító ménesvezetője és igazolt négyesfogathajtó versenyzője volt a szilvásváradi lipicai ménesnek. Az újjáalapított Nagycenki Méntelep első vezetője, s egyben a nyugat-magyarországi megyék lótenyésztésének és lovassportjának irányítója. A magyar-osztrák határmenti körversenyek megálmodója és szervezője. Hollandiában nemzetközi fogathajtó vizsgát tett. Ezt a tudását a hazai fogatversenyek bírájaként kamatoztatta. Cikkei rangos szaklapokban jelentek meg.
2014-ben megkapta a Gróf Széchenyi István Emlékdíjat, a Magyar Lovassportért járó legmagasabb kitüntetést.
Interjú Tóth Lászlóval: