Szeptember 30-án jelent meg az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-től megszerezhető szakmák számát. A módosításnak a lovász, belovagló és patkolókovács képzések is áldozatul estek. A helyzet rendezése céljából Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke szeptember 24-én levélben fordult Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
A gazda képzés alá kerül a lovász
Nyáron jelentették be, hogy gyökeresen átalakítják az OKJ-s képzések rendszerét: teljesen különválnának az iskolarendszerű képzésben tanulható alapszakmák, és a tanfolyamokon, kurzusokon elsajátítható részképzettségek, specializációk, emellett radikálisan lecsökkenhet az úgynevezett alapszakmák száma. Az állam által elismert szakképesítéseket felsoroló Országos Képzési Jegyzék (OKJ) jelenleg 573 szakmát, illetve ezekre ráépülő egyéb képzettséget tartalmaz. A felülvizsgálat során ezek számát 171-re szűkítették le, a legtöbbet csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt, iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. Felnőttképzési és a vállalati továbbképzési tanfolyamok keretei között csak az alapszakmákra épülő specializációkat, részszakképesítéseket lehetne tanulni. Újdonság az is, hogy a képzések végén mindenki csak államilag akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetné meg az oklevelét.
Az átalakításra azért van szükség, mert az Országos Képzési Jegyzék rendkívül széttagolt és túlspecializálttá vált. A cél az volt, hogy meghatározzák a szélesebb spektrumú alapszakmákat (például asztalos, villanyszerelő, fodrász stb.), amelyeknél olyan általános alapkészségeket is tanítanának majd, mint a digitális ismeretek, a vállalkozási ismeretek vagy az idegen nyelv.
A radikális egyszerűsítésnek azonban a hazai lovaságazatban rendkívül fontos belovagló és lovász képzések is áldozatul estek. A megjelent rendelet szerint a lovász szakma beolvad a gazda képzésbe. Az ok, hogy “a lovaságazat érdekét az arra hivatott minisztérium nem kellőképpen képviselte a döntés meghozatala során” – írja Lázár Vilmos szeptember 24-én kelt levelében.
A Magyar Lovas Szövetség kiáll a lovas szakképzések mellett
A Magyar Lovassport Szövetség elnöke ugyanis levélben fordult Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez a lovász és belovagló képzések helyzetének rendezése céljából, amint értesült a tervezett intézkedésről, még a Képzési Jegyzék megjelenése előtt:
“Tudomásomra jutott, hogy a Készségtanács június 13-i ülésén döntés született az OKJ 34 621 02 Lovász és az OKJ 35 813 01 Belovagló képzés vonatkozásában, amely szerint az említett képzéseket kivezetik az alapszakképesítések közül és az iskolarendszerű oktatásból. … a döntés közvetlenül érinti az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő lovaságazatot és súlyos következményeket von maga után. …
Bár az említett képzések jelenlegi színvonala nem elégíti ki a piaci igényeket, meglétük elengedhetetlenül fontos a lovaságazat számára. A lovaságazatot érintő képzések piaci igényeket kielégítő átalakításának szükségét több alkalommal is jeleztük a felelős minisztérium felé, sajnos mindeddig eredménytelenül.
Tisztelettel kérem Miniszter úr közbenjárását, hogy a Készségtanács döntését felülvizsgálva a lovász és belovagló képzés maradjon továbbra is az alapszakképesítések sorában.
A Magyar Lovassport Szövetég készséggel nyújt szakmai segítséget a két képzés piaci elvárásoknak megfelelő átalakításához, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a lovak körül dolgozó fiatalok megfelelő szakmai képzettséggel, felelősségteljesen végezzék a munkájukat” – írta Lázár Vilmos.
A levélre pozitív visszajelzés érkezett, a lovász szakma helyzete rendeződni látszik, a belovagló és patkolókovács szakképesítések helyzete egyelőre kérdéses. A lovas szakképesítések új képzési rendszerbe való integrálását célzó szakmai munkába pedig olyan tapasztalt szakemberek kapcsolódtak be, mint dr. Jármy Miklós, a Magyar Lovassport Szövetség elnökségi tagja, a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének elnöke, és Borsó Béla, az Epona Spanyol Lovasiskola ügyvezetője.
Ösztöndíj helyett tandíj?
Tarkó Gábor, a Kozma Ferenc Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, az ország egyik neves, lovas szakmákat oktató iskolájának igazgatója Lázár Vilmoshoz fordult segítségért. A mezőhegyesi tanintézmény eddig országos beiskolázású lovász, illetve arra ráépülő belovagló és patkolókovács képzéseket kínált, utóbbit iskolarendszerű képzésben hazánkban egyedüli intézményként. A képzések átszervezése következtében a következő tanévtől a gazda szakképző iskolai képzés lovász szakmairánnyal folyhatna az iskolában – amit, mint Tarkó Gábor írja, el is lehet fogadni, hiszen a szakmák számának csökkentésével alapvetően egyetért. Azonban a lovász szakmára ráépülő, belovagló és a patkolókovács képzés így kikerülne az iskolarendszeren belüli képzések közül. „Ez azt jelenti, hogy a jövőben csak piaci alapon, felnőttképzésben szervezhetnénk meg ezeket a képzéseket – nem hogy ösztöndíjat nem tudnánk fizetni, még tandíjat is fizetniük kellene a jelentkezőknek” – írja Tarkó Gábor.
A fejleményekről folyamatosan beszámolunk itt, a Riderline-on.
Képek forrása: Pixabay